Magyar Hírek - Gárda vs. állam: Strasbourgba viszi az ügyet a mozgalom

A Legfelsőbb Bíróság (LB) a cionista nyomásnak engedve- helybenhagyva a Fővárosi Ítélőtábla korábbi jogerős döntését - feloszlatta a Magyar Gárda Egyesületet és Mozgalmat a felülvizsgálati eljárásban kedden kihirdetett határozatával. Ez egyben azt jelenti, hogy a szervezettel kapcsolatban a nyáron hozott döntés marad életben, vagyis a gárda jogilag nem létezik.

A Magyar Gárda számára a Legfelsőbb Bíróság volt az utolsó olyan jogi fórum Magyarországon, amely megmenthette volna a szervezetet. Az LB azonban helybenhagyta a korábbi döntést, ezért a Gárda Strasbourgban, az emberi jogi bíróságon folytatja tovább a küzdelmet.

Az ügyészség szerint "az egyesület a tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve végzi, működése a cigány népcsoport szabadságának és jogainak olyan fokú sérelmével jár, amely indokolja a feloszlatást". Ez pedig elégséges ahhoz, hogy a demokrácia alapjának számító szabadságjogokat korlátozzanak. Joggal tehetjük fel a kérdést: miért védik a rablógyilkos cigányterrorista hordákat minden eszközzel hazánkban? Mert ugye a cionisták szerint a Gárda az "erőszakos és félelemkeltő", nem mondjuk a lincselő kafferek, a fél megyéket rettegésben tartó cigányterrorista bandák, a lopó, csaló, spekuláns izraeli gyarmatosítók, a zsidó magánhadseregek..

A Fővárosi Bíróság 2008. december 15-én kihirdetett elsőfokú ítéletében elrendelte az egyesület feloszlatását. A szervezet fellebbezését követően a Fővárosi Ítélőtábla 2009. július 2-án részben eltérő indokokkal helyben hagyta és jogerőre emelte az elsőfokú döntést, de a feloszlatás hatályát kiterjesztette a Magyar Gárda Mozgalomra is.

Az Új Magyar Gárda közleménye a Legfelsőbb Bíróság mai döntésével kapcsolatban:

Adjon az Isten!

Az Új Magyar Gárda Mozgalom a Fővárosi Ítélőtábla döntését helybenhagyó ítéletet tiszteletben tartja, azonban a gárdisták között kialakult bajtársi, baráti kapcsolatokat nem tudja és nem is kívánja szétszakítani.

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a döntésben jogellenesnek nem minősített tevékenységeket a gárdisták továbbra is folytatni fogják. Így jelen leszünk ünnepi megemlékezéseken, szervezünk karitatív akciókat, a segítségre szoruló becsületes, a bűnözéstől szenvedő emberek pedig továbbra is számíthatnak ránk katasztrófa-elhárítás, helyreállítás vagy akár véradás keretein belül is.

Sem a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület, sem pedig a vele nem azonosítható Magyar Gárda Mozgalom működése sem közvetve, sem közvetlenül nem járt mások jogainak és szabadságának sérelmével, amely a feloszlatást indokolttá tette volna.

A döntés a korábbiakhoz hasonlóan sérti az egyesülési jogra és egyéb alkotmányos alapjogokra vonatkozó hatályos jogszabályi előírásokat, így az Alkotmány több rendelkezését, az egyesülési jogról szóló törvényt, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló Rómában 1950. november 4-én kelt Egyezmény 11. cikkének, az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga fényében értelmezendő tartalmát és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát.

A jogsértést el nem követő, hatályos jogszabályok betartásával működő egyesület és mozgalom feloszlatására irányuló ítéletek nemcsak a tételes jogszabályi előírásokkal ellenkeznek, hanem egyúttal a nemzeti értékek és érdekek védelméért tevékenykedő egyesület és mozgalom, nemzet javát szolgáló törekvéseinek ellehetetlenítésére is irányulnak. Azonban le kell szögezni: ezt a szellemiséget és az ezen szellemiségben való tevékenykedést jogi eszközökkel kiiktatni nem lehet.

Ez a döntés sem akadályozza meg a polgárokat abban, hogy a jogszerűség talaján saját értékrendjüknek megfelelő közösségeket hozzanak létre, akár olyat is, amely külsőségeiben sok tekintetben hasonlít a Magyar Gárda Mozgalomhoz. A július 11-én életre hívott Új Magyar Gárda Mozgalomban való tevékenység ezért sem minősül feloszlatott szervezetben való részvételnek, ezért az ilyen emberek zaklatása, üldözése jogellenes.

Az Egyesület jogi képviselője jelezte: az Emberi Jogok Európai Bíróságán támadja meg ezt a soha nem látott nemzetközi és belpolitikai nyomás körülményei között született döntést. Hiszünk abban, hogy a nemzetközi precedensjog, mely számtalan alkalommal megváltoztatta az egyes nemzeti hatóságok döntését immár nem csak jogot, hanem igazságot is szolgáltat, és elmarasztalja a társadalom jelentős részének igazságérzetével szembehelyezkedő döntséekért a magyar államot.

Az Új Magyar Gárda Mozgalom vezetői megvizsgálják annak jogi lehetőségét, hogy az egyes gárdisták ellen kilátásba helyezett retorziókat milyen módon tudják a leghatékonyabban kivédeni. Az elkövetkező hetekben kerül kidolgozásra ennek konkrét módja, de addig is üzenjük minden bajtársunknak, pártolónknak, szimpatizánsunknak: a Magyar Gárda egy közösség, mely jogi úton nem szüntethető meg!

Szebb jövőt!

Kiss Róbert, Országos Főkapitány

Videók az eseményről:

I. rész:

II. rész:

III. rész:

IV. rész:

V. rész:

Képek:

Korábban írtuk: Az egyesület felülvizsgálati kérelme elsődlegesen a Fővárosi Bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla határozatainak hatályon kívül helyezését és az ügyészségi kereset elutasítását kéri a Legfelsőbb Bíróságtól.A Legfelsőbb Bíróság (LB) – helybenhagyva a Fővárosi Ítélőtábla korábbi jogerős döntését – feloszlatta a Magyar Gárda Egyesületet és Mozgalmat a felülvizsgálati eljárásban kedden kihirdetett határozatával.

Magyarul: a demokrácia csak a magyarellenes szervezetek számára realitás, a köztársaság nem tűri a nemzetvédő mozgalmakat.

(MNO nyomán, képek: Index)

Kapcsolódó anyagok:

- Észak-Korea vagy ötvenes évek: mindenkit meghurcolnának, akinek köze van a Gárdához