Engedje meg, hogy kampányuk színvonalából kiindulva félretegyek mindenféle naivitást, és Bayer Zsolt nyílt levele kapcsán ne a formába öntőnek, hanem személyesen Önnek, a tollba mondónak válaszoljak. Már csak azért is, mert engem a szüleim arra neveltek, hogy ha valakivel problémám van, azt ne másokon keresztül üzenjem meg, hanem vállaljam a véleményemet mindig, és mondjam azt az illető szemébe. Merthogy tisztességes magyar ember így intézi el a problémáit. Ön mégsem ezt tette. Nem semmibevétele ez még a saját szavazóinak is, elnök úr?

Jól látható egyébként, ahogy stratégiát váltottak a Jobbik egészpályás letámadásával kapcsolatban. Úgy tűnik, nem volt sikeres a kövéri rágalmazás. Sőt visszájára fordult, hiszen alaptalan vádjaik miatt még több ember ábrándult ki önökből, és állt mellénk. A piszkos munkát ezért most igyekeznek kiosztani a holdudvarnak, így fordulhat elő, hogy minden sajtóorgánumukban egy-egy külsős (?) megmondó ember a Jobbikot szapulja, vállalva ezzel akár saját maga hitelességének tönkretételét is. Jobb sorsra érdemes emberekkel mondatnak ki hazugságokat, csúsztatásokat. Méltó ez egy párt vezetőjéhez, elnök úr?

Fájlalják, hogy mi a teljes húsz évet szeretnénk számon kérni, és nem csak az elmúlt nyolc évet? Pedig tényleg erre készülünk, mert az, amit önök és az összes parlamenti párt rendszerváltozásnak hívnak, az egyáltalán nem volt rendszerváltozás. Egy nagy hazugság csupán. Az önök közös hazugsága, amelyet nincs értelme tovább toldozni-foldozni, mert abba csak belegabalyodik az ember. Ahogy azzal önök is jártak. Persze az önök négy éve volt a legjobb időszak, ezt nem is vitatjuk. De azért nézzük meg, hogy kikhez képest, elnök úr? Antallnál, Hornnál, Medgyessynél, Gyurcsánynál és Bajnainál nem dicsőség jobbnak lenni. És az sem válasz, ha azt mondják, az ő bűneikért önök nem felelősek. Az elmúlt nyolc év az önök bűne is. A passzivitásuk, a gyávaságuk és a háttérben történt mutyijaik bűne. Hogyan tudták mindezt tétlenül végignézni? Miért nem adták vissza a mandátumaikat már 2006 őszén, amikor látszott, hogy ebből hatalmas baj lesz? Nyolc éven keresztül bujkáltak és menekültek a felelősség elől. Lehet így bárminek is az élére állni, elnök úr?

Azt kérdezik, miért léptem be 2002-ben az ön polgári körébe? Mert ön hívott meg, és mert én tenni akartam. Mert hittem önben, hittem a polgári körökben, hittem abban, hogy alulról építjük újjá a nemzeti oldalt. A „miért léptem be?” kérdésnél ezért sokkal fontosabb, hogy miért léptem ki a polgári köréből? Merthogy 2003-ban egyedüliként én mondtam búcsút annak a társaságnak. Beláttam naivitásomat, hogy amiről itt szó van, az nem a polgári körök, nem a nemzeti oldal, nem egy új korszak alapjainak megteremtése, csupán egy jobb-liberális párt újjászervezése, amelyben én nem akartam részt venni. Kiléptem, pedig az ön körül lebzselők társaságában maradva biztosan nekem is jutott volna zsíros falat. Csak hogy én egészen mást akartam. Jobbat. Jobbikat. És ez életem egyik legjobb döntése volt. A Jobbik ugyanis ma az egyetlen alulról szerveződő és nemzeti párt, ráadásul egyre erősebb. Eltakarítottuk az SZDSZ-t, és itt lenne a lehetőség, hogy eltakarítsuk az MSZP-t is. Önöknek pedig ebben a történelmi helyzetben a mi eltaposásunk a legfontosabb? Tényleg a Jobbiktól kell félteni ezt az országot, elnök úr?

Szánalmas látni a vergődésüket, ahogy érvek és ellenérvek híján a legaljasabb eszközökhöz nyúlnak. Összemosnak engem és pártunkat emberek megverésével, vélt terrorizmussal, mindenféle szörnyűséggel. Sőt tollba mondott nyílt levelükben már egyenesen a cigánygyilkosságokat is a nyakunkba varrják. Mi közünk van nekünk mindehhez? Ezzel az erővel én is megkérdezhetném, hogy zsidó testvérpártjukkal, a Likuddal folytatott tárgyalásaik és ölelkezéseik után nem álmodnak-e az ártatlanul legyilkolt palesztin kisgyermekek holttesteivel? Szélsőséges, erőszakos, terrorista Jobbik? Azt mondják, hogy húsz millió oroszt akarunk behívni az országba? Nem szégyellik magukat? Ilyeneket Kovács Lászlótól, Gyurcsánytól és Draskovicstól hallottam utoljára. Hogyan néz majd pártja tisztességes szavazóinak szemébe, elnök úr?

Elnök úr végighallgatta, amint Bajnai Gordon önt demokratának és jó hazafinak nevezte, mondván: a hasonló a hasonlónak örül. A napokban Mesterházy Attila felajánlotta, hogy a Jobbik legyőzése érdekében hajlandók visszalépni a Fidesz javára a második fordulóban. Ha én ilyen ajánlatot kaptam volna a szocialisták kormányfőjelöltjétől, azonnal kikértem volna magamnak. Bennünket ne nevezzen Bajnai hasonlónak, a mi javunkra ne lépjen vissza Mesterházy! Ön pedig némán hallgatott. Ön képes lenne ezekkel közösködni? Persze lehet, hogy a lisszaboni szerződés együttes aláírása, a rádiófrekvenciák körüli szégyenletes összjáték vagy a titkosítások feloldásának nemrég történt közös szigorítása miatt (ami véleményem szerint az elmúlt húsz év egyik legdurvább hazaárulása volt, és a számonkérésről ezek után önök ne is beszéljenek!) nem is tehet mást. Már nem is lopakodik, hanem a háttérben megvalósult a nagykoalíció. A Jobbik megerősödése miatt egymásra fanyalodott az MDF és az SZDSZ. Most a háttérben önök is ezt teszik az MSZP-vel. Ha minden így folytatódik, ebből nagykoalíciós kormány lesz, csakhogy védjék az elmúlt húsz év közös hazugságait, árulásait és koncát. A hasonló hát tényleg örül a hasonlónak? Hát ide jutottak, elnök úr?

Nem várok választ a levelemre, hiszen korábban sem kaptam választ soha. Ön, ha a Jobbikról kérdezték, azt mondta inkább: „sas nem kapkod legyek után”. Csak hát észre kellene venni, hogy a világ megváltozott. Ön nem a legyek ura. És mi sem vagyunk már két pofonnal elhessegethető legyek. Tavaly júliusban közel félmillió ember bizalmát szereztük meg, és ezt folyamatosan növeljük tovább. A választások az önök pártja és a Jobbik között dől majd el. A múlt és a szebb jövő között.

Levelük tele volt pontatlansággal, ferdítéssel és tudatos hazugságokkal. Kérem, mielőtt legközelebb ilyennel próbálkoznak, olvassák el országgyűlési programunkat, hogy ne kerüljenek hasonló kellemetlen helyzetbe. Nekünk ugyanis van bárki számára hozzáférhető programunk. És ha vállalja, bármikor szívesen ütköztetem érveimet önnel a nyilvánosság előtt. Az időpontot és a helyszínt is önre bízom. Ha mégsem meri, hát májustól az Országgyűlésben úgyis találkozunk. És akkor nem csupán a szebb jövő kezdődik el, de eljön majd az igazság pillanata is. Merthogy önnek is meg kell majd nyilatkoznia végre államadósságról, multinacionális tőkéről, uniós pusztításról, cigánybűnözésről, magyar földről, titkosított ügyekről, izraeli felvásárlókról, alkotmányról. Húsz év zsákutcája és mellébeszélése után az ország valódi problémáiról. Én már nagyon várom.

Sportszerű emberként mit is kívánhatnék mást, mint azt, hogy győzzön a jobbik!

És adjon az Isten szebb jövőt nemzetünknek!

Vona Gábor
Jobbik Magyarországért Mozgalom
elnök

(vonagabor.hu)