A történeti alkotmány – ezen belül a Szent Korona szuverenitásának elfogadása –, mint modern és nemzetünk megmaradását szolgáló alkotmányos modell visszaállítása a cél – hangoztatta nem túl régen Tóth Zoltán József. Sokan mondták ezt már, és ez valóban nemzetünk sóhaja is egyben, azonban az az érdekes, hogy Tóth egyben a honvédelmi tárca frissen kinevezett jogi és igazgatási helyettes államtitkára. Ez így már valami.

„A Szent Korona-tan a történeti alkotmány alaptéziseinek összegzése. Ennek az első alaptézise, hogy a Szent Korona szuverén. Mit jelent ez? Azt, hogy ha a Szent Korona szuverén, akkor, ahogy a múltban korlátozta a király szuverenitását, nem engedte az abszolút uralmat, úgy a jelenben a népszuverenitást korlátozza. Hogy a nép nevében ne tudjon abszolút centralista, monolitikus hatalommal visszaélő kormányzati forma létrejönni, mint ami most van”, hangzott el egy idén januári, az Alkotmány a nemzet megmaradásának eszköze címmel meghirdetett konferencián. Az eseményt a MIÉP-hez kötődő Magyar Megmaradás Közössége szervezte, s a megnyitó előadást Csurka István pártelnök tartotta. Az idézet pedig Tóth Zoltán József jogtörténész-politológus egyetemi docenstől, a Honvédelmi Minisztérium napokban kinevezett jogi és igazgatási helyettes államtitkárától származik.

A tisztelői által „a Szent Korona-tan legnagyobb hazai ismerőjének” tartott Tóth a Szövetség a Nemzetért Alapítvány – amelynek kuratóriumi elnöke Hende Csaba honvédelmi miniszter – és az Echo TV Civil Akadémiáján is tartott előadást. Tavaly ott azt hangoztatta, éleslátásáról tanúbizonyságot téve: a magyar alkotmány, amelynek feladata, hogy az állam belső viszonyainak alapjait adja, nem töltötte be e szerepét. Lehetővé tette ugyanis, hogy „egy oligarchia (…) a demokratikus eszközöket arra használja, hogy a saját maga kizárólagos, önkényes, aljas, pusztító hatalmát szolgálja”.

A jogtörténész azonban más súlyos gondokat is lát. Az alaptörvény 1989-es módosítása megfelel ugyan a modern jogállamiság követelményének – ismeri el –, ám nem szakított gyökeresen a korábbi diktatúrával, hanem az előző hatalommal jogfolytonosságot vállalt. Ezzel viszont utólag törvényesítette az 1949 és 1989 közötti időszakot, tehát az állam által elkövetett bűncselekményeket is. Szerinte megoldást jelentene, ha – a volt szocialista országok többségéhez hasonlóan – az elmúlt 65(utalva a '45-ös jogfolytonosság megszakítására) esztendő politikai rendszereivel nem vállalnánk ezt a jogfolytonosságot, mert akkor nem lennének elévült és ezért lezárt ügyek. Amennyiben ezeket elővennénk – állítja –, az segítené a nemzet önmagára találását is.

Az igazi megoldást a történeti alkotmány, mint modern és nemzetünk megmaradását szolgáló alkotmányos modell tárgyalásában látja Tóth, és ezzel igazán közel kerül szívünkhöz és a Szent Korona Rádió eszmeiségéhez. „Az elmúlt húsz évben, az az oligarchikus, globalista, monetarista hatalmi struktúra, amely az egész világot kormányozza vagy kormányozni akarja, arra épít, hogy eladósítsa az államot és az állampolgárokat”, fogalmaz. Ha azonban „a Szent Korona tulajdonába tesszük a termelő ingatlant (…), akkor egy olyan védelmet adunk magunknak, amely a nemzeti biológiai megmaradás feltételeit adja”.

A történelemből ismert az elidegeníthetetlen koronajavak köre – hangsúlyozza –, amely azt az állami vagyont öleli fel, amely nem magánosítható. Szerinte ide sorolhatók az állami földek, az ásványkincsek vagy a vízvagyon, de akár „a termelő, a magánosok, az önkormányzatok kezében lévő termelésszolgáló ingatlanvagyon”, sőt a lakástulajdon is. Ha pedig a szuverén Szent Korona a legfőbb tulajdonos – szögezi le –, az a nemzeti vagyonnak abszolút védelmet jelent.

Tóth az értékelvűséget nem kevésbé fontos kérdésnek tartja. „Ha vannak értékek, akkor van jó és rossz, a szabadság azt jelenti, hogy lehet a jó és a rossz között választani, és ha van jó és rossz, akkor beszélhetünk igazságról is, ha van jó és rossz és van igazság is, akkor beszélhetünk közjóról. Ez a Szent Korona rendje” – érvel. Ma azonban szerinte nincs jó és rossz, a szabadság pedig csak azt jelenti, hogy „minél több pénzt tudok szerezni, minél több nőt, férfit, hatalmat stb.”. Ez a liberális szabadság – hangsúlyozza –, amely nélkülözi az igazságot, az értékeket, így a jogrendet és a közjót is. Miközben „a közjó azt jelenti, hogy mindenki érdeme szerint részesedhet”, Tóth szerint a liberalizmus igazsága, hogy „mindenki annyit lop, amennyit lehet”.

A kiút a Szent Korona szuverenitásának helyreállítása, mert azzal olyan értékek jelennek meg – így Tóth –, amelyeket nem vitatni kell, hanem követni. Amint ugyanis az értékeket „elszakítjuk a tökéletestől, a teremtő Istentől, azok máris vita tárgyává válnak, mert tőlünk függnek”, hangoztatja, mi pedig nem is hisszük el, hogy fideszes államtitkártól hangoznak el ezek a gondolatok. A Szent Korona szuverenitása viszont az örök értékek elfogadását jelenti.

„A teljes jogfolytonosság a királyság helyreállítását jelenti, azonban én azt gondolom, ez már nem aktuális”, vonja le a végső, számunkra már annyira nem tetsző konklúziót az alkotmányozás kapcsán a jogtörténész. Igaz, némi óvatossággal hozzáteszi, talán fél kimondani: a végső ez lehet, „de én ezt a gondviselésre bíznám”. Egyébként szerinte „a Szent Korona szuverenitása, a nemzeti tulajdon védelme, ezen belül az állampolgári ingatlanok védelme és az értékek megkérdőjelezhetetlensége a köztársasági rendben is alkalmazhatók. Legalábbis ideiglenesen”.

Azonban szerintünk, mint tűz és víz a köztársaság és a Szent Korona Tan, hiszen egymás ellentétei, mindenféle értelemben. A királyság visszaállítása pedig nemhogy nem aktuális, hanem pont, hogy az aktuális egyedül. Persze, fideszes államtitkárként lehet tudja, hogy nem aktuális, mert pártja nem teszi azzá, sőt, inkább csak a köztársaságot és főként a saját hatalmát erősíti, élteti a saját képére szabott alkotmányt. Talán ez az oka annak, hogy Tóth nem meri kimondani a tényleges konklúziót, de mindenesetre üdvözölendő, hogy van egy ilyen államtitkárunk is. Sok egészséget, kitartást és jó munkát kívánunk!

Vesszen a köztársaság és éljen a királyság!

(Népszabadság nyomán Szent Korona Rádió)

Ajánló: Törvény - Tan - Aranybulla - Alkotmány - Murdy Péter hiánypótló filmje a Szent Korona tanról - megszólal többek közt Dr. Tóth József Zoltán (x)