Gyógyvíz

Magyarország a világon egyedülálló adottságokkal rendelkezik gyógyvízellátottság tekintetében. Budapestet a fürdők városának nevezik. A hévízi tó a világ második legnagyobb meleg vizű tava. Hatalmas kincs van a kezünkben, érdemes élni is a lehetőséggel, és a vizekben rejlő gyógyerőt használni. Következő kétrészes sorozatunkban gyógyvizeink hatását, felhasználási lehetőségeit ismertetjük.

Több víztani szempontból jelentős forráscsoport található Magyarország területén. Ezen csoportok vízösszetétele sokban hasonlít (pl. budai vizek, alföldi források).

Mi a különbség?

Mindegyik vízre más jellemző.

• Ásványvíz: olyan víz, mely literenként 1000 mg oldott ásványi anyagot tartalmaz.
• Termálvíz: 30 Celsius-fok feletti hőmérsékletű ásványvíz (más országokban alacsonyabb hőmérsékletű vizet is termálvízként fogadnak el – hazánk tehát ebben a szigorú kritériumban élen jár).
• Gyógyvíz: olyan ásványvíz, mely vizsgálatokkal bizonyítottan gyógyhatással rendelkezik.

Milyen hatása van a víznek?

Fontos megjegyezni az "egyszerű" vízterápia (azaz meleg víz használata) és a gyógyvízterápia közötti különbséget: a meleg víz gyógyhatása fizikai tulajdonságain alapszik, míg a gyógyvízben kémiai (azaz összetételen alapuló) hatások is érvényesülnek.

Mik ezek a fizikai és kémiai hatások?

Fizikai hatások közé tartozik a hidrosztatikai nyomás: vízbe merülő testünkre a víz nyomása minden oldalról hat. Legnagyobb nyomás a legmélyebben levő testrészt érinti. Ha vízben állunk, ez a lábunknál érvényesül, és felfelé egyre csökken. Ezzel javul a vénákból a vér visszaáramlása, tehát jó hatású visszér problémák esetén is. A visszaáramló többlet vérmennyiség edzi a szívet, több vért juttat a vesébe, és így fokozódik a vizeletkiválasztás. A víznyomás  könnyebbé teszi a kilégzést, így az asztma terápiájának jó kiegészítője az úszás.

A felhajtóerő révén könnyebbé válik a mozgás a vízben, a víz alatti torna mozgásszervi betegségekben szenvedőknek kitűnő alternatíva.

A víz hőmérséklete is fontos tényező: más-más hatása van a hideg és a meleg víznek. A hideg fürdők erősebb ingert keltenek: edzik a keringési rendszert. A meleg víz relaxáló, lazító, keringésfokozó hatású.

A kémiai hatások a víz összetételén alapuló hatásokat jelentik. A gyógyvizeket összetételük alapján csoportosíthatjuk. Mielőtt azonban a különböző típusú vizek ismertetésére rátérünk, ismerjünk meg néhány fontos fürdőzési szabályt.

Vérpezsdítő és gyógyító fürdőkúra

Nem véletlenül nevezzük kúrának a fürdők használatának módját. Bizonyított, hogy a fürdőzés csak kúraszerű alkalmazás során fejti ki hatását. Ha valaki  szeretné kihasználni egy adott fürdő gyógyító hatásait, akkor átlagosan 20 alkalommal kell mennie naponta vagy kétnaponta. Egy alkalommal 20–40 percet érdemes a vízben tölteni (persze ez a víz fajtájától is függ). Egyes betegségekben csak ennél kevesebb idő megengedett, például beállított magas vérnyomás esetén fokozatosan érdemes emelni a vízben tartózkodás idejét, vagy kis pihenőkkel megszakítva szabad fürdeni a hűvösebbik medencében. Ilyenkor a vérnyomás ellenőrzése javasolt. Lehetőleg ugyanabban a napszakban menjünk. Ne legyünk éhesek, de teli gyomorral is kellemetlen fürödni. Fürdés után pihenjünk legalább fél-egy órát – így sokkal erőteljesebb lesz a hatás és kevesebb a mellékhatás.

Nem nevezhető fürdőkúrának, ha heti 1 alkalommal látogatjuk meg kedvenc fürdőnket. Természetesen ez is jó hatású, mert úszunk, mozgunk, vagy éppen pihenünk. Nem beszélve arról, hogy egy idő után sok ismerősre lehet szert tenni, és a vízben áztatva magunkat megbeszélhetjük az élet apróbb vagy nagyobb dolgait. Mégis az adott fürdő kémiai összetétele nyújtotta gyógyító hatás (akinek erre van szüksége) csak kúraszerű alkalmazásnál jelentkezik. Gyógyfürdőkúrát évente 1 vagy 2 alkalommal érdemes tartani, tehát nem jó túlzásba sem vinni.

Kellemetlen reakciók

A fürdőkúra 5–8. napján jelentkezhet kúra- vagy fürdőreakció. Ez arra utal, hogy a szervezet reagál a kezelésre, csak túl erős volt az inger. A kúrareakció fájdalomfokozódással, a panaszok rosszabbodásával és kisebb laboratóriumi eltérésekkel jár. Nem kell tehát megijedni, ha fürdőzésünk első hetében panaszaink nemhogy csökkennének, de még fokozódnak is. Ez később elmúlik, és állapotunk javul, a gyógyulás útjára lépünk. Megoldás: rövidebb ideig tartózkodjunk a vízben, vagy hagyjunk ki átmenetileg egy fürdőzést.

A fürdőfáradtság már kellemetlenebb reakció. Azoknál jelentkezik, akik a 20. alkalom után is folyamatosan járnak a fürdőbe, vagy hosszabb ideig tartózkodnak a vízben. A fürdőfáradtság oka tehát a gyógyfürdőzés túlzott alkalmazása, nem megfelelő javallat alapján. Tünetei a hetekig tartó rossz közérzet, levertség, gyengeség, nagyfokú fáradtság és teljesítménycsökkenés.

Figyelem! Gyógyfürdőkúra vétele előtt érdemes orvossal konzultálni, különösen akkor, ha valamilyen betegséggel küzd vagy gyógyszert szed.

Hatékony ivókúra

Gyógyvizeink nem csak fürdőkúra során, hanem elfogyasztva, ivókúrához is használhatók, ám ekkor más jellegű gyógyhatás érvényesül.

Akkor is érvényesek a kúraszerű felhasználás szabályai:

• legjobb 1-2 hónapos kúra formájában alkalmazni őket
• a kúra során naponta – vízfajtától függően – fél-egy liter víz fogyasztása ajánlott
• reggel éhgyomorra vagy az étkezések közötti időszakban tanácsos inni belőlük
• ha nem ízlik töményen, kicsit felhígíthatók vízzel is
• rendszeres alkalmazásuk nem ajánlott (a keserűvizek például az állandó hashajtás miatt ásványisóvesztést idézhetnek elő.

Jó tudni!

Nem javasolt fürdőbe menni ha

• akut lázas betegség
• nem beállított magas vérnyomás
• akut, gyulladásos mozgásszervi betegség
• akut isiász
• súlyos, a szervezetet legyengítő betegség
• súlyos gyulladásos bőrbetegség
• fertőző betegség áll fenn.