- A világ leghatalmasabb urai először 1954-ben ültek
össze egy titkos tanácskozásra, a hollandiai "Hotel Bilderbergbe". Mi
rejtőzik a csoport mögött?
- A Bilderberg-Csoport a világot irányító globális pénzügyi elit
egyik képviselete. A pénzuralmi világrend széleskörű hálózatot működtet.
Ezek közül a három legfontosabb, a Külkapcsolatok Tanácsa (Council on
Foreign Relations), másodhegedűsként a Bilderberg Csoport, és végül a
Trilaterális Bizottság. Tény, hogy a Bilderberg Csoport 56 év alatt nagy
tekintélyre tett szert. Mégpedig azért, mert a kiszivárgott információk
és tények utólag csaknem mindig igaznak bizonyultak. Onnan lehet tudni,
hogy ez az egyébként erősen titkolózó társaság miről tanácskozott, hogy
utólag milyen döntések születnek a világ pénzügyi, gazdasági és
politikai életét irányító fórumokon. Amit a Bilderberg Csoport zárt
ajtók mögött megbeszél, azokból kormánydöntések, a nemzetközi
szervezetek, a NATO, az EU, az ENSZ stb. döntései lesznek.
- Mit lehet tudni az idei, június 3-6. között megtartott
sitgesi találkozóról és előzményeiről?
- Idén Spanyolországban, közelebbről: Katalóniában, a Barcelonától
30 km-re fekvő exluzív üdülővárosban: Sitgesben tartották a
tanácskozást. Az eseményt ezúttal is fokozott titkolózás vette körül. A
pénzuralmi világrend egyik legfőbb szabálya, hogy háttérhatalom nincs,
és aki erről beszél, az összeesküvési elméleteket gyárt. A
Bilderberg-tanácskozások szervezői és résztvevői nem ismerik el, hogy
fontos kérdésekről nemcsak behatóan tanácskoznak, hanem döntéseket is
hoznak, amelyeket aztán a Világbank, a Valutaalap, a kormányok, a
nemzetközi szervezetek végrehajtanak. Fontos tudni, hogy a sitgesi
tanácskozást megelőzően sor került Dublinban, a Háromoldalú Bizottság, a
Trilateral Commission találkozójára. Az államok felett főhatalomként
működő pénzimpériumnak ez a fontos intézménye már megtárgyalt olyan
kérdéseket, mint például a pénzügyi válság kezelése, egy új globális
pénzügyi rend kialakítása, s az új világvaluta bevezetése. Megvitatták,
hogy az új pénzügyi rendszer irányítója s központi bankok jelenlegi
központi bankja, a bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankja, vagy
pedig a Nemzetközi Valutaalap legyen. A dollár világvaluta szerepét
aláásta, hogy az Egyesült Államoknak már nincs meg az a gazdasági
kapacitása, amely lehetővé tenné óriási adósságának ipari termeléssel
történő ellensúlyozását. Egy olyan pénz, amelynek már nincs semmilyen
fedezete, nem töltheti be többé a világpénz szerepét. Hogy sorsa
megpecsételődött, onnan is láthatjuk, hogy a dollár
feltartóztathatatlanul gyöngül, és vele együtt megrendült az euró is,
hiszen az eurónak is dolláralapja van, mert az euró-dollárból fejlődött
ki.
- A dollár kivezetése milyen következményekkel járna?
- Ha a dollár kivezetésre kerül, akkor az euró is vele bukik.
Valószínűleg az aranynak tovább fog nőni a világpénz szerepe és
előbb-utóbb egy nemesfémmel fedezett világvaluta kerül bevezetésre.
Mindezt nem lehet gyorsan végrehajtani, mert akkor Kína elveszítené
2.500 milliárd dollárnyi valutatartalékát. Ha a dollár túl gyorsan
inflálódna el, és kerülne kivezetésre a nemzetközi kereskedelemből,
akkor Kínát óriási veszteség érné, és ez nagyobb méretű háborús
konfliktust is előidézhet. Mindezt megvitatták Dublinban, a Háromoldalú
Bizottság ülésén, ahol a főtéma az új világrend és a hozzákapcsolódó új
globális pénzügyi világrendszer létrehozása volt. A pénzügyi
összeomlásnak és a nyomában járó gazdasági világválságnak nem sikerült
meggyőzni a népeket arról, hogy a káoszból és az anarchiából a kiutat az
egy központból irányított világrendszer, a globális unió mielőbbi
létrehozása jelentheti. A válság előidézése tehát ezt a célját nem érte
el.
- Melyek voltak a tervbe vett célok?
- Azt akarták, hogy olyan súlyos legyen a válság, amely már
rákényszerítheti a világra az új világrendet, amely a történelemformáló
világerők különböző struktúráinak már 250 éve a legfontosabb
világstratégiai célja. E stratégiának a lényege olyan, egy központból
irányított világrend, egyfajta világállam létrehozása, amelyben a
nemzetközi pénzkartell tartja az ellenőrzése alatt a pénzrendszert, és a
szuper-gazdag pénzdinasztiák ennek a segítségével gyakorolják a
politikai hatalmat is. Olyan kétpólusú világtársadalom létrehozása a
céljuk, amelyben a pénzvagyon-tulajdonosok szűk érdekcsoportja
gyakorolja a hatalmat, ellenőrzi a gazdaságot, és mindenki más tőlük
függő, bérből és fizetésből élő alkalmazott, vagy még kiszolgáltatottabb
helyzetben lévő segélyezett.
- Célba érnek?
- A gazdasági világválsággal nem tudtak kialakítani olyan kaotikus
viszonyokat, amelyekből természetes követelésként - a rend utáni
vágyként - be lehetne vezetni az egy központból irányított
világrendszert. Nem kizárt, hogy visszatérnek a történelemben már
kipróbált és sikeresnek bizonyult módszerhez, egy nagyobb méretű háború
kirobbantásához. Az euró-atlanti hatalmi elit számára a háború egyrészt
lehetővé teszi az adósságcsapdából való kikerülést, másrészt
felgyorsíthatja a világelit által régóta áhított globális integráció
megvalósítását. Ennek a világstratégiának a része például a
felmelegedés, s a klímaváltozás nyomán bekövetkező környezeti
katasztrófával való riogatás, vagy a széndioxid-kvótákhoz kapcsolódó
globális méretű spekuláció beindítása. A pénzügyi- és gazdasági válság
eddig nem hozta meg a várt eredményt. Ezért merült fel egy újabb háború
kirobbantása, mint megoldási eszköz a változások felgyorsítására. Irán
alkalmas lehet e cél elérésére. A perzsa állam körül már felvonultak a
hadseregek: óriási támaszpontok épültek Afganisztánban, Irakban már évek
óta állomásoznak a hadosztályok, a tengeren megtörtént az amerikai
haditengerészeti erők öszevonása, két repülőgép-anyahajó is állomásozik a
Perzsa öbölben, és ott vannak az amerikai mellett az izraeli
haditengerészet atomtengeralattjárói is. A háborús felkészülés olyan
szakaszba érkezett, hogy a háború technikailag bármely időpontban
megindítható.
- Miről esett szó a sitgesi tanácskozást megelőző dublini
találkozón?
- A világtörténelemben most fordul elő először, hogy a lakosság és a
közvélemény tud a transznacionális világerők terveiről, és ez
akadályozza stratégiai céljaik megvalósítását. Korábban ez nem így volt.
A világközvélemény ma már számon tartja, hogy kik a Bilderberg Csoport
belső magjához tartozó személyek, akik minden alkalommal jelen vannak a
találkozókon: a belga és a spanyol királynő, Henry Kissinger, David
Rockefeller, a Rothschild-dinasztia képviselői, és mások. Tudomása van
arról is, hogy kik meghívott résztvevők. Magyarországról Bokros Lajos
teljes jogú tagként egyszer volt jelen. Többször ott volt Surányi György
(az MNB volt elnöke, a CIB Bank elnöke) és Martonyi János is. A
külügyminisztert azonban csak egyszer vonták be a bizalmas
beszélgetésekbe. 2010-ben több okból is rendkívüli világhelyzet van.
Felgyorsult az egész emberiség öntudatra ébredése, másrészt a világelit
legfelső rétegében kiéleződtek az érdekellentétek. Komoly nézeteltérések
alakultak ki a világválság megítélésében, a pénzrendszer átalakítása és
a kibontakozás, valamint egy esetleges, Irán elleni háború kérdésében.
Sitgesben azzal a kérdéssel is foglalkoztak, hogyan kellene a világ
közvéleményét megnyerni az új világrend számára, meggyőzve őket arról,
hogy ez a káoszból kivezető egyetlen út. Így lehet elkerülni a még
nagyobb gazdasági és pénzügyi káoszt, a polgárháborús viszonyok
kialakulását.
A
Bilderberg tanácskozással egy időben zajlott Dél-Koreában a G-20-ak
pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek találkozója. A
Bilderberg-Csoport találkozójával ellentétben - amelynél kötelező a
szigorú titoktartás - a G-20-ak konferenciájáról már nyilvánosságra
hoztak egyes döntéseket. Ezek egyben arra is engednek következtetni,
hogy mit hagytak jóvá Sitgesben, és mit nem. A G-20-ak elhatározták,
hogy valamennyi bankmentő és gazdaság-élénkítő csomagot leállítanak és
megtiltják a kormányoknak a nagyarányú állami segélyezést a pénzügyi
likviditás és a termelő gazdaság működésének a biztosítása érdekében. Az
egyes államoknak minden pénzforrást fizetőképességük fenntartására kell
átcsoportosítaniuk.
- Kik tehetnek az államok eladósodottságáról?
- Erről a pénzügyi elit és a tulajdonában lévő bankrendszer tehet.
Az Európai Unió tagállamai azért adósodtak el, mert a világ pénzügyi
rendszerét globális szerencsejáték-kaszinóvá átalakító spekulánsok
gátlástalan hazardírozásukkal megbénították a pénzfolyamatok normális
működését, és az Európai Unió egészét gazdasági válságba sodorták,
pénzügyi rendszereiket az ellenőrzés nélkül hazardírozó spekulánsok
összeomlasztották. Gazdasági világválságot idéztek elő, és
rákényszerítették Amerikát, hogy a helyzetet - az adófizetők terhére -
bankmentő és gazdaságélénkítő csomagokkal orvosolják az adófizetők
pénzéből. Amerikában 4500 milliárd dollárt, az európai országokban pedig
- Németországot, Franciaországot, Olaszországot, Dániát, és más
országokat is beleértve - 4100 milliárd eurót csikartak ki a
gátlástalanul hazardírozó pénzintézetek és bankok megmentésére.
Ugyanezek a pénzügyi csoportok, amelyek a válságot előidézték, most
képmutatóan arról siránkoznak, hogy megrendült a bizalmuk ezekben az
országokban, mert úgy eladósodtak. Vajon miért nem önmagukban keresik a
hibát? Görögországban, Olaszországban és másutt már korábban is nagy
volt az eladósodás mértéke, mégsem estek kétségbe a spekuláns hitelezők.
A mesterséges pánikkeltésre azért volt szükségük, hogy újabb
milliárdokat csikarjanak ki a maguk számára. Azért veszítették el
hirtelen bizalmukat, mert akkor a nekik dolgozó minősítő intézetek
leminősítik a "rendkívül kockázatossá" vált adósokat. Ha pedig
leminősítik őket, akkor magasabb kockázat miatt már magasabb lesz a
kamatláb. Ki teszi zsebre a magasabb kamatokat? A befektető, hitelező
pénzintézetek, a pénz- és korporációs oligarchia tulajdonában lévő
bankok.
Van azonban még egy magyarázat arra, hogy miért volt szükség az
álszent pánikba-esésre. A mesterséges pánikba-esés, amiből most extra
milliárdokat zsebelnek be, arra is jó, hogy az uniós tagállamokra,
elsősorban az eurózóna tagjaira, rákényszerítsék a további pénzügyi
centralizációt. Arra hivatkozva, hogy veszélybe került az euró és az
egész eurózóna léte, saját hatáskörükbe akarják vonni a már megszerzett
monetáris felségjogok mellé a fiskális hatásköröket is. Már nemcsak a
monetáris felségjogokat - pénzkibocsátás, kamatszabályozás,
árfolyamszabályozás, hitelrendszer - akarják központosítani, hanem az
adók kivetését és a tagállamok költségvetésének ellenőrzését is. Ennek
megfelelően európai adórendszert szeretnének, továbbá azt, hogy ne
legyen önálló költségvetése a tagállamoknak, hanem azt is a nemzetek
feletti brüsszeli bürokrácia készítse el, illetve hagyja előzetesen
jóvá.
- Ilyen körülmények között mennyi esélyük van a
nemzetállamoknak?
- A pénzuralmi világelitnek saját intézménye az Európai Unió. Nem
győzöm hangsúlyozni, hogy az Európai Unió fölösleges intézmény. Európa
népeinek nincs szükségük egy elbürokratizálódott, költséges birodalmi
struktúrára. Az Unióból származó előnyöket - a termelés, az áruk, az
információ és eszmék szabad áramlása, a határok fellazítása - birodalmi
vízfej nélkül, a nemzetállamok közötti két vagy többoldalú
együttműködéssel is hatékonyan megvalósíthatják, elérhetik. Az EU-ra nem
Európa népeinek, hanem a világuralmi elitnek van szüksége. Az államok
feletti hatalmat gyakorló transznacionális pénzkartell akar mindenáron
szabadulni a nemzetállamoktól, mert azok a szuverenitásigényüknél fogva,
bármikor kiléphetnek a pénzuralmi világrendből.
A pénz önmagában értéktelen "jel", amit a nemzetközi pénzelit
gyakorlatilag ingyen hoz létre "a levegőből". Ennek a jelnek, fedezetlen
pénznek, akkor lesz fedezete, amikor azt hitelként ki tudják valakinek
kölcsönözni. A hitelfelvevő adósként elkezd érte kamatot fizetni. A
legjobb adósok maguk az államok, mert a szuverén adósok elvileg nem
mehetnek csődbe. Ezzel a fedezetlen jel, fedezett pénzzé alakul át. De
ezt a jelet az egyes országok maguk is kibocsáthatnák. Ez a saját
kibocsátású nemzeti közvetítő közeg jobb pénz lenne, mint a külföldről
kamatsarcra kikölcsönzött jel, mert a saját pénznek az adott országban
az értékteremtő munka lenne a fedezete. Kína például így működik. Ezért a
transznacionális pénzkartell célja az, hogy minél előbb megszabaduljon a
nemzetállamoktól. Ennek a legolcsóbb módja beterelni őket egy nemzetek
feletti birodalmi struktúrába. Így a felszámolásukhoz nem kell sem
hadsereg, sem háború, mindössze át kell mosni az emberek agyát a
kezükben tartott véleményipar tömegtájékoztatási eszközeivel. Azé az agy
és a gondolkodás, aki megtévesztéssel, félretájékoztatással megműveli.
- Magyarországra nézve ez mit jelent?
- Magyarországnak a nemzetközi pénz- és korporációs oligarchia, és
hatalmi hálózata diktál, mert nincs olyan erős társadalma, nemzeti
elkötelezettségű, pénzügyi és gazdasági erővel rendelkező kormánya,
amely kellő határozottsággal szállhatna szembe a pénzuralmi
világelittel. Egyelőre az történik, amit ők akarnak. 1989 óta
folyamatosan el tudták érni, hogy Magyarországon ne bocsássanak ki
magyar munkával fedezett magyar pénzt. 1991 óta jogilag is bebetonozták
ezt a rendszert az MNB törvény elfogadásával és a kétszintű bankrendszer
bevezetésével. Amire a szervezett magánhatalomként működő pénzvilág
hajlandó hitelt adni a "levegő pénzéből", az működhet, amire nem ad, az
nem működhet. Magyarország új, nemzeti elkötelezettségű kormánya már
kísérletet tett néhány lényeges intézkedés meghozatalára. Ezekhez
azonban szükséges lett volna az, hogy 2010-ben a magyar költségvetés
hiánya a GDP (nemzeti össztermék) 3,8 %-a helyett 6,8 % legyen. Erre a
világelit és annak pénzügyminiszteri tanácskozása azt mondta, hogy: nem.
A befektető bankárokat nem érdekelte, hogy ennek az országnak van egy
demokratikusan megválasztott, erős legitimációval bíró kormánya, amely
felelősséggel tartozik a magyar társadalomnak. Ha a számára
kisajátítható pénzek biztonságáról van szó, akkor nem ismer tréfát. A
demokratikus magyar vezetés pedig engedelmesen fejet hajtott. Ez is
mutatja, hogy tulajdonképpen ki is irányítja az országot.
Az eladósítás olyan pénzelvonási technika, amelynek nem az a célja,
hogy az adós megfizesse tartozását. Ha egy csoda folytán egyszerre csak
mindenki kifizetné az adósságát, akkor egy fillér pénz sem maradna
forgalomban. Ha pedig nincs pénz, akkor nem tud működni a gazdaság, mert
ez a "jel" az, amely a gazdasági életet közvetíti. De ennek a jelnek az
előállításához nincs szükség egy nemzetközi privilégizált rétegre, és
az ő "levegőből" előállított pénzére, amelyet rendkívül drágán hajlandó
kikölcsönözni. Magyarország, a magyar gazdaság magyar kibocsátású
fizetőeszközökkel is működtethető lenne, amire sok bizonyíték van. Kína
már így működik sikeresen immáron harmadik évtizede. Kínát az
euró-atlanti elit másként szorongatja. Mi is meg tudnánk tenni, hogy
olyan munkaprogramokat indítsunk be, amelyekhez megvan hazánkban a
munka, a munkaerő, a munkaeszköz és a technológia is. Így épülhetnének a
gátak, a víztározók, a belvízelvezető és a szennyvízelvezető
rendszerek, de így épülhetne tovább a közúthálózat is. Társulhatna
hozzá országos erdősítési, parkosítási és lakásépítési program is. A
fizetőeszközt a magyar állam bocsátaná ki. Ezek nyomán segélyezett
munkanélküliek tízezrei válhatnának rövid idő alatt munkavállaló
adófizető polgárokká. Az államnak több pénze lenne a közfeladatok
finanszírozására, és kevesebb hitelt kellene igénybe vennie. Ennek
egyetlen akadálya az, hogy sérti a nemzetközi pénzkartell érdekeit.
- Voltak-e olyan nemzetállamok, amelyek ellenálltak?
- Argentína 2000-ben ellentmondott. Mi történt? Mindenféle eszközzel
próbálták ütni-verni, de nem sikerült. A 103 milliárd dollárból azonnal
elengedtek 65 milliárdot, a dögkeselyű Nemzetközi Valutaalapot pedig
inkább kifizették az argentinok, csakhogy minél előbb megszabaduljanak
tőle. Argentína "köszöni, jól van" és fejlődése felgyorsult
- Van arra esély, hogy az erős nemzeti öntudattal
rendelkező államok összefogjanak?
- Oroszország ugyan nem tudta teljesen kivonni magát a pénzuralmi
rendszerből, de mégis olyan önálló, nemzeti érdekeit képviselő állam,
amely szorosan együttműködik Kínával, Indiával és más államokkal is a
Sangháji Együttműködési Szervezet keretében. Oroszországot a pénzügyi
világválság csak periférikusan sújtotta. Az Orosz Medvéből azonban
mumust csináltak, pedig érdemes lenne szorosabban együttműködni vele,
ahogyan Kínával és más ázsiai országokkal, többek között az arab világ
államaival is.
- A Föld elpusztítása felé halad-e ez a pénzuralmi
rendszer?
- Ha kirobbanna egy atomvilágháború, az Földünk egy részének a
teljes elpusztulásával járna, amely nem lenne többé alkalmas az emberi
létezés számára. Az egész élővilág kerülne veszélybe.
- Ez sem visszatartó erő?
- Nem, mert ahhoz, hogy a világ hatalmi elitjei jól élhessenek, elég
egy, vagy két milliárd ember, s nincs szükség hét milliárdos
emberiségre. Bill Gates amerikai üzletember már nyíltan támogatja azokat
a programokat, amelyek célja az emberiség létszámának a jelentős
csökkentése.
Forrás: barikad.hu - (sokkaljobb.hu)