Magyar Hírek - Kultúrmészárlás: Indexes cikk, Magyar Hírlap-interjú a magyar érettségin

Vérünkbe ivódott balkáni közönyünkkel lassan már fel sem figyelünk arra, hogy miként próbálják oktatásunk keretén belül szétverni nyelvünk és irodalmunk. Miután csekély felháborodás mellett lenyelte e nép azt, hogy a magyarellenes Spiró György érettségi tétel lehetett a Magyarországnak nevezett gyarmaton, idén nem kevésbé felháborítóbb és egyúttal meghökkentőbb tételekkel kellett megküzdeniük az érettségizőknek.

Az egyik ilyen tétel egy Magyar Hírlapban megjelent interjú, amit különböző kérdések mentén kellett értelmezniük a diákoknak. Igaz, hogy az ELTE BTK régi magyar irodalmi tanszékének vezetőjével készített beszélgetés volt a téma, azonban nem hisszük, hogy ez jelenleg irodalmunk nélkülözhetetlen elemét képezi. Azonban volt ennél zavarba ejtőbb tétel is. Egy, az Indexen megjelent cikk alapján arról kellett elmélkedniük a jobb sorsra érdemes diákoknak, hogy bizonyos irodalmi szereplők más korba való átkerülése milyen előnyökkel jár, példaként Madách Imre „Az ember tragédiája” állt a nebulók előtt. Tehát: az Alföldi-féle vulgáris és művészietlen "alkotások" ismerete is szükséges a jó jegyhez.

Értelmezd az interjút!

Az érettségi első hatvan percében megírt feladatsorban Somogyi F. Anikó tavaly október 10-én, a Magyar Hírlapban megjelent, Szentmártoni Szabó Gézával, az ELTE BTK régi magyar irodalmi tanszékének oktatójával készített interjúját kellett különböző kérdések alapján értelmezniük a maturálóknak. A cikkben arról esik szó, hogy az irodalomtörténész felfedezte Janus Pannonius reneszánsz költő egy eddig csak felerészben ismert alkotásának teljes, hibátlan szövegét.

Az egyetemi tanár arról beszél, hogy az általa megtalált Janus Pannonius-alkotás az egyetlen hiányosan fennmaradt darab az életműben. Arról is szól, hogy az anyagból forráskiadást adnak ki, ami azt jelenti, hogy a szövegforrásokat, az eredetit és a saját fordítását közreadják, a másolatok hibáit, a kódexek közti eltérést is részben bemutatják, a többit pedig a kritikai kiadást végző kollégák végzik el.

A szövegértési feladat szövege általában egy esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként megadott válaszvariációk közötti döntés.

Szabó Magda, Gelléri Andor Endre és Karinthy

Az fn.hu értesülései szerint a szövegalkotás feladatkörben három kérdés közül választhattak a diákok. A Ne félj! Beszélgetések Szabó Magdával című kötet Lettem, aki vagyok című fejezetének részlete alapján érvelhettek "a tér jelentőségéről a műalkotásokban és a hétköznapi életben". A másik lehetőség műelemzés volt, amelyben Gelléri Andor Endre Pármai likőr című novelláját kellett értelmezni, harmadik opcióként pedig az Így írtok ti című kötetből Karinthy Frigyes Kosztolányi Dezső-paródiáját lehetett összehasonlítani egy eredeti Kosztolányi-verssel.

A műelemzésekhez kapcsolódó tesztlapon szerepeltek A szegény kisgyermek panaszai és A kis mécs című Kosztolányi-versek, valamint Karinthy műve, A kis edény is.

A budapesti Veres Pálné Gimnázium középszintű érettségizői szerint a vizsga nem volt nehéz, a Magyar Hírlap-interjúhoz kapcsolódó kérdések pedig sokban hasonlítottak a 2008-as feladatsorhoz. A diákok szerint a megmérettetés nem igényelt különösebb felkészülést sem, az újfajta érettségire nem is nagyon lehetett speciálisan tanulni.

Babits, József Attila és indexes cikk az emelt szintűn

Emelt szinten az első feladatrészben Babits Mihály: Mint különös hírmondó című művéhez kapcsolódó feladatokat kellett megoldaniuk a diákoknak. A szövegalkotási feladatoknál József Attila: Holt vidék című versét, illetve az index.hu egyik írását - amely arról szól, hogy egy mozdonyvezető a pártállami rendszerben kómába esett, és a polgári demokráciában ébred fel - kellett irodalmi alkotásokkal, például Az ember tragédiájának egyes jeleneteivel összehasonlítani. Az érvelő típusú feladat esetében az alapszituáció szerint egy kisvárosban bezár a mozi, a helyén kávéházat akarnak nyitni - az érettségizőknek érveket kellett felhozniuk a két intézmény ellen vagy mellett.

A fővárosi Eötvös József Gimnázium emelt szintű érettségiző tanulói a Hírszerzőnek elmondták: Babitsra számítottak, mert a korábbi évek tesztsorait átnézve lehetett sejteni, hogy az idén ő következik, a kérdések szerintük azonban ettől függetlenül is nehezek voltak, a feladatok egy része ugyanis nem kizárólag a mellékelt vershez kapcsolódott, hanem életrajzi adatok is szerepeltek benne. Az indexes cikkhez kapcsolódó esszében a legtöbben arról írtak, hogy milyen előnyökkel jár, ha az irodalmi alkotásokban a szereplők a sajátjuktól eltérő korokba kerülnek, erre volt példa Az ember tragédiája is.

Ilyen manapság az érettségi

Magyar nyelv és irodalom vizsgatárgyból középszinten 1177 helyszínen 91 029 vizsgázó, emelt szinten 31 helyszínen 1127 vizsgázó tesz érettségit. Magyar mint idegen nyelvből középszinten 51 helyszínen 84 diák, emelt szinten 4 helyszínen 21 tanuló vizsgázik.

A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelije 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell kitölteniük: a szövegértési feladatlapra 60 perc, a szövegalkotási feladatlapra pedig további 180 perc áll a rendelkezésükre.

Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is helyesírási szótár használható, ebből vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik.

Most már csak az a kérdés: mikor lesz majd kötelező ismerniük a diákoknak a Himnusz Király Linda-féle „értelmezését”?